Lambiel mondta a 2005-ös moszkvai Vb után:

"Nem kellene az embernek félni a harctól. A munka meghozza a
győzelmet. Ne félj a kemény munkától, egy nap ragyogni fogsz!"

"A műkorcsolyában nagyon szeretem annak látványos részét:
megcsinálni a koreográfiámat, összeállítani a programomat,
megtervezni a ruhámat, kiválasztani a zenét. Ezek teszik tökéletessé
az én sportomat és emiatt szeretem annyira a műkorcsolyát."

a 2005-ös Vb előtt Peter Grütter:

"Nyugodt leszek egész idő alatt, mert tudom, hogy Stephane a
legjobbat hozza ki majd magából. Mindig számíthatok rá, ez engem is
magabiztossá tesz."

a 2005-ös vb kvalifikációja után Peter Gr.:

"Ma megerősítést kaptam: ő egy zseni!"

a 2005-ös Vb-n, a szabad program után Peter Gr.:

"Olyan sok év után fantasztikus, hogy van egy tanítványom, aki valóra
váltja a többiek álmait. Találni egy ilyesvalakit a tanítványaid közt ,
ehhez nagyon-nagyon sok szerencse kell."

a svájci teniszező, Roger Federer üzente Steph-nek a 2005-ös Vb után:
"Izgultam érted, Stephane, csak így tovább! Biztos vagyok benne, hogy
az egész ország büszke rád, csakúgy, mint én, ugyanis itt az Egyesült
Államokban volt szerencsém megnézni az előadásodat a Tv-ben.
Remélem, hamarosan újra találkozunk!"

Yann Lambiel, aki egy svájci parodista mondta a következőket, mikor
megkérdezték tőle, beleveszi-e Stephane-t is a repertoárjába, vagyis
parodizálja-e:
"Stephane-nal van egy kis problémám, ami ugyanaz, mint (Roger)
Federerrel. Mindketten brilliánsak, intelligensek, jóképűek, ráadásul
mindig nyernek. Nagyon nehéz az ilyesfajta embereken
viccelődni!" :))))) a smiley-kat már csak én tettem hozzá:)

kérdés Peter Grütterhez: Hogyan és mikor vetted észre Stephane-t,
mikor találkoztál vele és hogyan kezdődött a közös munkátok?
Peter Grütter: "Nem én vettem észre Stephane-t. Mikor 9 éves volt,
velem akart edzeni. Akkor volt egy nagyon jó török tanítványom és
Stéphane azt mondta az édesanyjának, hogy ő bizony ennek a török
műkorcsolyázónak az edzőjével szeretne dolgozni Geneva-ban. Azóta
Stephane családja Saxon-ban él és mivel nem volt sehol lehetősége
gyakorolni, egész kicsi kora óta Sion-ba vagy Villars-ba kellett mennie,
hozzászokott az utazgatáshoz. Stephane és az édesanyja
bemutatkoztak nekem és már akkor jól láttam, hogy hihetetlenül
tehetséges. Láttam, hogy szívvel-lélekkel korcsolyázik. Lehetett 10
vagy 11 éves, amikor a szakértők már azt mondták neki, szívesen
látnák őt majd egy napon a világbajnokságon. A török műkorcsolyázó
hamarosan befejezte velem a közös munkát. Úgy érezte, már nem ő a
Nr.1.
  Stephane egy igazi műkorcsolyázó, ez az, amiért ő soha nem tudna
leállni, bár hetente egyszer előfordul, hogy azt mondja, abba fogja
hagyni a munkát, de ez nála csak azt jelenti: ha valami nem úgy megy,
ahogyan kellene, abba akarja hagyni. De soha nem tenné ezt meg, jól
tudom."


kérdés: "Milyen Stephane-nal együtt dolgozni? Mi az erőssége, mi a
gyengesége mint műkorcsolyázó és mint hétköznapi ember?
Peter Grütter: "Stephane gyengesége a türelmetlenség, de ezt ő is
tudja. Tinédzser korában persze még rosszabb volt a helyzet. Akkor
állandóan vitatkoztunk. Mikor ügyetlen és nem tud mindent úgy
megcsinálni, ahogy kellene, akkor szigorúnak kell lennem vele, mert
tudom, hogy jó ügyért teszem. Stephane nagyon sokat belead. Helyén
van az esze és ez nagyon fontos dolog. Nem tud megszállottan
törekvő, ambíciózus lenni, egyszerűen azért, mert ő nem ilyen. Ő csak
jól akar dolgozni, hogy fejlődjön. De ugyanúgy elfogad másokat, akik
szintén jól végzik a munkájukat és ez fontos.
Stephane előnyei közül az egyik, hogy nagyon keményen dolgozik.
Szereti ezt csinálni: megcsinálni a programot, még akkor is erőltetni, ha
nem megy.
Stephane kitalált valami nagyon fontosat, amit megtanultam én is tőle.
Én mindig egyike voltam azoknak, akik megálltak, ha elfáradtak és
Stephane nem ilyen. Észrevettem, hogy mikor nem állsz meg akkor
sem, ha fáradt vagy, visszakapod az energiát, amit felhasználtál.
Olyan, mint az elem, amikor újra feltöltik. Ezt magamon úszás közben
vettem észre. Mikor fáradt vagyok, de úszom tovább, a fáradtság
hirtelen megszűnik. Mindezt Stephane találta ki korcsolyázás közben.
ha többen is így tennének, sokkal több tehetséges korcsolyázónk
lenne.
Emberileg Stephane nagyon spontán, közvetlen. Nagyon őszinte és
mindig azt mondja, amit gondol. Éppen ezért ő egyáltalán nem volt
olyan gátlásos, mint sok tinédzser az ő korában. Stephane-nak sosem
volt ilyen problémája. Nyitott és segítőkész. Nagyon népszerű,
akármerre megyünk. "

kérdés: Milyen egy átlagos szezon Stephane-nal? A pályán kívülről
adsz tanácsokat Stephane-nak, vagy a jégről?
Peter Gr.: "Mindig a jégről, mert azt mondtam magamnak, hogy azon a
napon, amikor már nem lennék képes felhúzni a korcsolyát a lábamra
többé, abbahagynám. Ez csak a mi edzési módszerünk. Mikor Stephane
edzeni jön, először bemelegít és utána gyorsan haladunk. Szerencsés;
nem kell neki százszor is megismételni a viszonylag egyszerű
ugrásokat, így koncentrálni tud a négyfordulatosra és a tripla axelre.
Másoknak újra és újra dolgozniuk kell a tripla ugrásaikon, de Stephane
számára ez nem ügy. Ő valószínűleg sokkal kevesebbet edz ezen a
téren, mint mások."

Mi eddig a legkedvesebb emléked Steph-ről? Van valami vicces
történeted, amit meg szeretnél osztani a Stephane rajonjókkal?
"Vannak maradandó emlékeim pl. a lauseanne-i Európabajnokságról.
Egy héttel a verseny előtt Stephane egyáltalán nem volt jó formában.
Már arra is gondoltam, hogy nem engedem versenyezni. Azonban mint
emlékszünk, csodálatosan korcsolyázott. Aznap úgy gondoltam, hogy
még valakinek a kezei benne lehettek a dologban; valami csodának
kellett töténnie. Nemsokkal korábban, Jack Gerschwiler és egy másik
edző, akiket Stephane nagyon szeretett, meghaltak. Stephane-nak
nagyon jó volt a kapcsolata mindkettőjükkel. Én akkor azt gondoltam,
hogy ők ketten segíthettek neki odafentről. Én ezt csak gondoltam, de
Stephane hangosan kimondta. Elbűvölt, mikor kimondta, amit
gondoltam. Ez igazából nagyon gyakran megtörténik, de valószínűleg
ez volt a legemlékezetesebb.
És természetesen a csodálatos program, amit futott Washingtonban a
kvalifikáción ahol számtalan ember azt mondta utána, hogy neki kellett
volna nyernie. De ez csak egy része a történetnek. Csodálatos volt az
előadása, ugyanakkor úgy gondoltam, hogy elhasználta az összes
energiáját mindkét napra. Másnap a rövidprogramot kellett futnia és
sajnos igazam lett. Telljesen kiégett. Ha lett volna egy nap szünete,
meg tudta volna csinálni, de nem volt ideje feltöltődni. Ez egy másik
rossz tulajdonsága! Nem tudja, hogyan ossza be az erejét. "

Egyszer volt egy nagyon különleges élményem Stephane-nal, mikor
tizenkét éves volt. Hágába mentünk egy versenyre autóval. Stephane
még sosem volt Hollandiában korábban, én pedig sosem voltam ott
autóval. Miután átkeltünk Belgiumban a határnál, meg kellett keresnem
a megfelelő irányt. Stephane akkor mondta nekem, melyik úton kellene
mennem, ő volt az én "navigátorom". Megkérdeztem tőle, honnan tudja
mindezt és ő mondta, hogy rá volt írva a meghívóra. Nagyon bonyolult
nevek voltak a meghívóm, nehezen kiejthetők. Röviddel ezután
megérkeztünk a hotelbe, később pedig a korcsolyapályára. Még csak
kisfiú volt, de mindent elolvasott, tudta, merre kell mennünk, nekem
pedig meg kellett állnom és vagy százszor kérdezgetnem tőle. Akkor
ébredtem rá, hogy Stephane nemcsak nagyszerű korcsolyázó, hanem
nagyon intelligens is.
Egy másik emlékezetes dolog Kínában történt, Beijing-ben, a Junior
Grand Prix-n. Első nap elmentünk a jégpályához és gyakorlatilag csak
kínaiak, amerikaiak, japánok és kanadaiak voltak ott. A mi rövid
programunkban egy nagyon egyszerű kombináció volt: tripla toe-loop -
tripla toe-loop kombináció. Stephane nem tudott leérkezni a lutz-ból és
a flipből és egyáltalán nem volt boldog tőle. Mialatt néztük, ahogy a
többi korcsolyázó gyakorol, látta, hogy mindegyikőjük legalább tripla
lutz-tripla toe-loop-ot vagy tripla axel - tripla toe-loop-ot ugrik és azt
mondta nekem, hogy ő is megugorja a tripla lutz - tripla toe-loop-ot.
Emlékszem, hogy ő akkor még nem tudta ezt megugrani. Azt mondta
nekem: nem ő akar lenni az egyedüli, aki ilyen egyszerű kombinációt
csinál. Akkor azt gondoltam: ha most megtiltom neki, hogy megugorja,
valószínűleg olyan mérges lenne, hogy még az egyszerű kombinációból
is elesne. Azt mondtam neki: "Tulajdonképpen igazad van, csináld meg,
csak ne gyere hozzám sírva, ha elesel." És megcsinálta a tripla lutz -
tripla toe loop kombinációt. Ezután visszamentünk Lauseanne-be az
Európabajnokságra és az emberek csak néztek ránk mosolyogva, mert
Stephane hirtelen tudta, hogyan csinálja meg azokat az ugrásokat.
Minden olyan gyorsan történt. Ez is azt mutatja, hogy Stephane elég
jól ismeri saját magát ahhoz, hogy ilyen döntéseket hozzon."